Tovább lassult a hitelezés a második negyedévben Magyarországon, az év második felében viszont már élénkülésre számítanak a bankok – hangzott el az MNB friss Hitelezési folyamatok kiadványának mai ismertetésén. A vállalati hitelek közel fele támogatott hitel, a lakosság esetében pedig megnőtt a magas állampapírkamatokat kihasználó, arbitrázs célú szabad felhasználású jelzáloghitel-felvételek volumene, miközben az új lakásokra és felújításra felvett hitelek piaca összeomlott. A babaváró hiteleknél akár 60%-os visszaesést is hozhat a kormány szigorítása. Hogy mi vár hosszabb távon a hitelezésre, azzal kiemelten foglalkozunk a Portfolio szeptember 20-ai Future of Finance 2023 konferenciáján, érdemes regisztrálni a rendezvényre!
A lakossági és a vállalati hitelek kihelyezése egyaránt csökkent a negyedik negyedévben, az éves hiteldinamika lelassult. Általánosnak mondható a hitelkereslet csökkenése és a bankok szigorítási szándéka az MNB pénteken ismertetett „Hitelezési folyamatok” kiadványa szerint. A vállalati oldalon előre törtek a devizahitelek, a rövid lejáratú hitelek és a támogatott konstrukciók, a lakossági oldalon pedig mind a lakáshitelek, mind az igénybe vett CSOK-támogatások jelentős visszaesése látható.
Ritkán olyan izgalmas az MNB negyedévente megjelenő Hitelezési felmérése, mint a legújabb, amelynek eredményeit pénteken mutatták be a jegybank szakértői. A bankok az MNB-nek adott válaszaik alapján a hitelkereslet visszaesésére, a hitelezési feltételek szigorítására, a beruházási célú hitelek súlyának csökkenésére és a hitelportfóliójuk minőségének a romlására számítanak. Az egyre sötétebb kilátások mögött nagy arányban az infláció, az emelkedő kamatkörnyezet és legfőképpen az energiaválság áll.
A második negyedéves hitelezési folyamatokat ellentétes hatások alakították. Kimagasló új hitelkibocsátás valósult meg a negyedév során, melyben a vállalatoknál a Széchenyi Kártya Program GO! konstrukciója, míg a lakossági szegmensben az NHP Zöld Otthon Program játszott szerepet. Ezzel párhuzamosan a hitelintézeti szektor mérlegében lévő hitelportfólió döntő többsége már nem vesz részt a fizetési moratóriumban, ennélfogva az újraindult törlesztések csökkentik a hitelállomány növekedési ütemét. Mindezek eredőjeként a vállalati hiteldinamika 15 százalékot, a lakossági hiteldinamika 11 százalékot tett ki júniusban. Az év második felében azonban visszafogottabb hitelezés valósulhat meg, a bankok várakozásai alapján mind a háztartási-, mind a vállalati szegmensben a hitelfeltételek szigorítása, és ezzel párhuzamosan a hitelkereslet visszaesése várható - közölte a jegybank.
A hitelkeresletben visszaesésre számítanak, a hitelfeltételekben pedig szigorítást terveznek a bankok a legtöbb hitelpiaci szegmensben az MNB áprilisban elvégzett hitelezési felmérése szerint. A témával részletesen foglalkozunk jövő keddi Hitelezés 2022 konferenciánkon, még nem késő regisztrálni.
A háztartások hiteltartozása 15%-kal, a vállalatoké 11%-kal nőtt tavaly Magyarországon, előbbi a törlesztési moratórium nélkül közel 10% lett volna. A lakossági hiteltartozások növekedését tekintve 2021-ben első helyen végeztünk az EU-ban, a vállalatiban pedig a harmadik helyen, de a hitel/GDP mutatónk még messze alatta van az EU-s átlagnak - állapította meg friss Hitelezési folyamatok kiadványában az MNB. Érdekesség, hogy az új lakáshitelek közel egyharmadát már az új lakásra felvett hitelek adják a legfeljebb 2,5%-os kamatozású Zöld Otthon Programnak köszönhetően, és ahogy tegnap mi is írtunk róla, a kamatkörnyezet emelkedése néhány hónap késleltetéssel jelenik meg az új hitelek kamatában.
Soha nem látott összegben vett fel lakáshitelt a magyar lakosság az elmúlt hónapokban, ma közzétett Hitelezési folyamatok kiadványában a jegybank szakértői összegyűjtötték ennek okait. Megállapították azt is, hogy az év eleje óta fokozatosan emelkedő hosszú hozamok banki kamatokba történő átgyűrűzése egyelőre nem valósult meg teljes egészében.
Nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő hitelnövekedést hozott Magyarországon a 2019-es év, a lakosság nominálisan még soha nem vett fel ennyi hitelt, és érdemi szigorítás a bankok szerint nem is várható egyelőre a hitelfelvételekben – közölte a jegybank a Hitelezési folyamatok kiadványának mai bemutatóján. A babaváró hitelt felvevők 54%-a jövedelme szerint a felső 20%-ba tartozik. Figyelmeztető jel az MNB szerint, hogy több bank is a fogyasztási hitelportfólió minőségének a romlására számít.
A vállalati hitelállomány 14%-kal, a kkv-hitelállomány 12%-kal, a háztartási hitelállomány pedig több mint 7%-kal nőtt 2018-ban Magyarországon. A hitelfeltételek a vállalatok felé enyhültek, a lakosság esetében stagnáltak a tavalyi év utolsó hónapjaiban. A vállalati és a fogyasztási hitelezésben is visszaesett némileg a kereslet, de az idei első félévben ismét új erőre kaphat - közölte az MNB.
Miközben kirobbanóan nő a hitelezés, úgy tűnik, sikerrel jártak az MNB törekvései a fix kamatozású lakáshitelek olcsóbbá tételére is. Az 1-5 évre fixált kamatozású lakáshitelek átlagos kamatfelára elérte, az 5 éven túl fixáltaké pedig megközelítette a változó kamatozású hitelek éveken keresztül jóval alacsonyabb felárát. A jegybank ma közzétett kiadványából az is kiderült, hogy a bankrendszer immár egyértelműen támogatja a növekedést, utoljára csaknem 10 éve fordult ez elő. Az MNB fő kritikája az, hogy a vállalati hitelezésben túl kevés a hosszú lejáratú, fix kamatozású hitel.
Nem állt meg az élet a Növekedési Hitelprogram leállása után a hitelpiacon: a vállalati hitelállomány 7%-kal, a kkv-hitelállomány pedig 13%-kal bővült éves összevetésben az év közepéig tranzakciós alapon - mutatja az MNB Hitelezési folyamatok kiadványa. A vállalati hitelfeltételek enyhültek, a lakosságiak lényegében stagnáltak. Jó hír, hogy a bankrendszer már nem húzza vissza a gazdasági növekedést.
Míg a szlovák és cseh import esett, addig a magyar stabil maradt.
Mindkét félnek megfelelne a helyszín.
Amit a tőzsdéről mindeknek tudnia kell.
A múltszázad első feléhez hasonlóan.
Új szemléletmód szükséges Rutte szerint.
Befutott a decemberi adat.
Ijesztően gyorsan melegszik a klíma.
Nem úgy sikerült a bankok extraprofitadó csökkentése, ahogyan azzal Nagy Mártonék számoltak.
